Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Démon szem (Kikio szeme)

2010.02.20

Démon Szem

 

Kikio szeme

 

    Hajnali 1 óra 54 perc volt. Ezen a keddi nap kezdetén erősen fújt a szél, ezért a felhők gyorsan vándoroltak az égen. Telihold volt. Kikio és Miya házánál közel volt egy park, mely gyönyörű és tiszta volt, de éjjel nem lehetett bemenni oda. Egy fegyverrel és egy képzett kutyával felszerelt ember járőrözi a parkot egész este. Ennek ellenére valaki mégis be akart menni oda. Ez a valaki Yousuke Hiroshi volt.

    Két méter magas volt a kerítés, de ő mégis simán átugrotta helyből. Hiroshi a park közepe felé vette az irányt. Lassan meglátta az őrt. Mintha direkt az őrbe akart volna belebotlani. Hirtelen egy hatalmas szélvihar támadt föl. A levelek a széllel együtt vándoroltak. Hiroshi teste körül viszont körbe-körbejártak a levelek. Az őr és a kutyája hirtelen összeestek és elájultak. A szélvihar azonnal elállt. A korábbi szél viszont tovább fújt. A park közepén egy nagyobb üres terület volt. Megnyugtató volt az a hely. Friss volt a gyep és kellemes volt a levegő. Hiroshi-nak a szemén most nem volt napszemüveg. Jobb szeme barna volt. A bal szeme viszont ugyanolyan gyönyörű vörös volt, mint Kikio-é. Vagy inkább Kikio-nak volt olyan szeme, mint Hiroshinak...

    Az óra hajnali 2-t ütött. A levegő nehéz lett és nyomasztó. Hirtelen mindenhonnan emberek tűntek fel.  2-en a földből repültek ki. 1 levél elvált a fa ágától és amint a földre ért, egy ember alakja tűnt fel. 2-en az égből repültek ide szárnyak nélkül. 1 ember teleportált. 1 egy varjúból, 1 pedig a szélből változott át emberré. 9-en voltak így Hiroshi-val együtt. Mindegyiknek olyan gyönyörű és vörösen izzó szeme volt, mint Hiroshi-nak, azzal a különbséggel, hogy nekik mindkét szemükben ott csillogott a Démonok becses erejének forrása. Az emberek egy nagy körbe álltak. Hirtelen egy hatalmas és nagy erejű villám a kör közepére csapott. A villám, amint a földre ért, vakító fény áradt mindenfelé. Hiroshi homályosan látott. Megtörölte a szemét ruhájában, majd amikor visszanézett, arra a helyre, ahol a villám a földbe csapott, egy ember alakja rajzolódott ki előtte. Mikor tisztult a látása könnyedén kivette, hogy ki ő. Wasabi Miroku volt az.  Ő volt az az ember, akinek elsőként volt Démon szeme. Ő által volt mindenkinek ilyen képessége Hiroshi-n kívül.

    Miroku idős volt, mégis jól tartotta magát. Ősz haja és ráncos arca árulta el korát. Hosszú ősz haja hátul be volt fonva, melyet könnyedén dobálta a szél. Szeme mindenkiénél szebb volt. Mindenki fekete, földig érő ruhát viselt. Olyan volt mintha egy rongyot viselnének. Mindenkié szakadt volt és gyűrött. Miroku-é annyiban tért el, hogy az övé fehér volt, tiszta és sima.   

    Most a kör feloszlott. Egy oldalra álltak és mindenki a vezetőjüket nézte. Miroku megszólalt:

- Mindenki itt van..... hmm...A Démon Szeműek Társulat-ától ezt is vártam. -Mondta a Társulat vezetője mély, rekedt hangon.

- Hikagemaru-san, helyzetjelentést kérek. -Most egy hosszú, fekete, hátragumizott hajú, szemüveges férfihez fordult. Ő volt az, aki teleportálással jelent meg a gyűlésen.

- Osaka-ból jött egy csapat Adobin. Nyilván ide tartottak...

- Hányan voltak? -Kérdezte Miroku Hikagemaru mondanivalóját félbeszakítva.
- Olyan húszan-harmincan lehettek. -Válaszolt gyorsan a kérdésre Hikagemaru. Az Adobin-ok barna bőrű, kopasz, erős karmú, négykézláb járó, jó hallású, látású, mozgékony lények. Csordában járnak. A Pirokinézis mesterei. (Pirokinézis: Tűz irányítása)

- Velem volt Nanzou Ishigami és Homura Yumi úgyhogy legyőztük őket, bár nem olyan könnyedén. - Mutatott rá egy felzselézett hajú szőke fiatalemberre és egy idős, hosszú, ősz hajú nőre Hikagemaru. Miroku még néhány embert megkérdezett, hogy mi történt az óta, mióta nem látták egymást.

- Hiroshi-kun, szeretnél nekünk valamit mondani? -Kérdezte meg végül őt is Miroku.

- Tegnap reggel láttam egy lányt..... Narakatsu Kikio-nak hívják, már kinyomoztam. A jobb szeme... Démon szem, az én Démon szemem. -Folytatta volna, de Miroku úgy félbeszakította őt, mint Hikagemaru-t.
- Biztos, hogy az Démon szem volt Hiroshi-kun?

- Csak felismerek egy Démon szemet. Ráadásul mivel az enyém volt... De én már kiderítettem erről a dologról egyest-mást. Például azt, hogy Franciaországból jött ide a testvérével és a repülőjük mielőtt leszálltak volna, lezuhant, mivel letört a jobb szárnya a gépnek. -Mondta Hiroshi.

- Háát az biztos, hogy egy repülőnek magától nem törik le a szárnya csak úgy. Főleg nem úgy, hogy előtte hibátlanul repült. Ráadásul pont akkor, mikor leszállna a gép... Itt valami bűzlik. -Mondta egy fura nevű (Kacuo Oro), rövid, barna hajú, komor, mégis igéző szemű lány.

- Na figyu ide. Nekem összeállt a kép. Szerintem úgy történt, hogy egy Takoren a kaszájával leküldte a repülőgép jobb szárnyát, aztán megszállta az orvost és beültette annak a Kikio gyereknek a Démon szemet. Csak az a kérdés, hogy hogy szerezte meg a Hiroshi szemét.

- Mondta egy férfi, akinek a haja nem látszott a fekete kendőtől. Neki volt dőlve a HATALMAS kardjának. A Takoren egy sötét lény. Csuklyát hord és a szárnya legjobban egy denevéréhez hasonlít leginkább. Fegyvere egy kasza. Ki tudja szippantani egy ember lelkét úgy, mint egy Démon. Irányítani és megszállni is tudja az embert. Az emberek nem látják őt.

 - Kissé alaptalanok ezek a megállapítások nem gondolod Ren?! -Kételkedett Ren véleményében Miroku.

- Lehet, hogy alaptalanok, de szerintem jól mondja. -Mondta Miruki Souske. Souske-nek rövid, barna színű, dróthaja volt.

- Hiroshi-kun, járj utána a dolgoknak. Derítsd ki, hogy mennyit tud Kikio a szeméről és azt is, hogy hogyan szerezte. Ha az tényleg a te szemed van neki a jobb szemében, akkor az... nagy baj. A prófécia szerint a kiválasztott .... nem ő -Mondta vészjóslóan Taisen Hikagemaru.

- Öhm... Akkor a gyűlésnek vége. Ezen a héten, pénteken, ugyanitt, ugyanekkor. Hiroshi, addigra derítsd ki, hogy mi folyik itt. - Mondta Miroku, majd ugyanúgy, távozott, ahogy jött. Mindenki elment valamilyen formában. Hiroshi is útnak indult.

- Csak tudnám, hogy szerezte meg a szemem. -Gondolta magában dühösen Yousuke Hiroshi, mikor már hazafele vette útját.

*

    Kikio és Miya ma reggel korán keltek, mert ma suliba kell menniük. Tegnap beiratkoztak iskolába, megszerezték a tankönyveket, úgyhogy semmi nem tartotta vissza őket attól, hogy ma a tanulásnak szenteljék napjukat. Kíváncsiak voltak új osztálytársaikra és tanáraikra.

    Miya még mindig le volt törve, persze ez érthető. Kikio azon gondolkozott, hogy ma este megnézi az e-mail-jét, hátha írt valamit Sophi a buliról, magáról és Xavier-ről illetve Denis-ről. Lassan a sulihoz értek mikor Miya-ból hirtelen kitört szó:

- Én.... én nem tudom elfelejteni Denis-t. Akármilyen kedves, jóképű, helyes fiú is van az osztályban én nem tudok mást szeretni csak őt. Pedig el kéne felejtenem, hiszen nem láthatjuk egymást. Ő a világ egyik felén, én pedig a másikon élek. De nem tudom elfelejteni. -Ölelte át sírva nővérét. Kikio nem tudta mit tegyen. Elgondolkozott azon, hogy vajon lehet-e tenni valamit is ebben a helyzetben. Arra jutott, hogy beszéd helyett inkább szívével nyújt támaszt húgának. Akkor ölelkeztek, így mikor anyjukat elvesztették.

    Tovább indultak egy kis idő múlva. míg a sulihoz nem értek. Kissé nehézkesen, de megtalálták a tantermüket. Gyorsan végig nézték az osztályt, hogy milyenek. Ekkor látták meg őt...

- Kengi...Akane? -Miya nem tudta, hogy tényleg azt a lányt látja-e, akiről azt hitte, hogy régi ismerőse. Ránézett testvérére, majd tekintetéből azt vette ki, hogy ő is régi ismerősét latja benne. Nem voltak benne biztosak, hogy ő az, hiszen oly rég látták egymást. A lány, akire azt hitték, hogy ismerik, feléjük fordult, majd odajött hozzájuk, társait otthagyva. Ekkor bizonyossá vált, hogy jó az emlékezetük.

- Narakatsu Kikio és Miya? Hát úgy tűnik megint összehozott minket a sors. Jó, hogy visszajöttetek. Anyukátok nem kapott több munkát Francia országban? Semmit nem változtatok. TE JÓ ÉG!!! Mi van a szemeddel?????-Akane tudta ugyebár, hogy miért mentek ki Franciaországba, mivel ő volt az osztálytársuk, és egyben a legjobb barátjuk. Kikio elmesélt mindent, ami Francia országban volt.

- Amúgy bemutatod az osztályt, ha már itt vagyunk. -Vetette föl a kérdést Kikio mivel a Denis téma megint szóba jött.

- Ó persze. Az ott Horokoshi Sayuri. Kedves lány, megbízható és jófej. Én vele szoktam lógni, de van még, aki a bandánkba tartozik.  Kuzou Reiko sajnos most hiányzik, de ő is jófej. Az meg ott Terumitsu Takashi, na meg a csaja Fumeri Sango és persze Yousuke Hiroshi, aki Takashi legjobb barátja. Mi szoktunk így lógni szünetben meg tanítás után, persze vannak még jó fejek ebben az osztályban. -Mondta lelkesen Akane. Hiroshi napszemüvegben volt. Alaposan megnézte Kikio szemét, majd tudatosult benne, hogy az tényleg az ő Démon szeme.

- Na, az ott az osztály 4 tagjából álló lánybandája. Endo Manami, Orono Katsumi, Shinne Kuniko és Guru Natsuki, mindenkit kibeszélnek, nagyon bunkók, becsvágyóak és szemetek. -Folytatta beszámolóját az osztályról Akane.

- Gokai Daisetsu és Jenei Wataru nagy arcok. Sokszor ég bennük a feltűnési viszketegség, de hát sokan ezt szeretik bennük. Az meg ott Piroin Baku. Amint láthatjátok stréber. -Rámutatott egy földrajzkönyvet olvasó fiúra, aki olvasás közben jegyzetelt. -Mellette pedig Rikko Takeda. Ő ilyen visszahúzódó típus. Na, az ott pedig Enegi Raito. Ő kedves, normális és egyszerűen szólva király hangja van. Lien Fumie okoskodó. Dante Rin pedig nem az. Pedig ő okosabb, mint Fumie. Rin néha kicsit túl optimista szerintem. Hion Kazuma pedig remek gördeszkás. Na, most jönnek a buli és diszkó mániások: Miho Yuzuru, Genshou Tatsuki és Rinnen Kaito. -Mutatott Akane egy kisebb csoportra a terem végén -Engem pedig ismertek. -Fejezte be osztálybeszámolóját Akane. Ekkor becsöngettek és bejött a földrajztanár a terembe. Mikor a lányok a helyükre mentek útközben odasúgta Akane Miya-éknak:

- Ez pedig Midori-sensei, a földrajz tanárnő.

    Hiroshi-nak le kellett venni napszemüvegét, ugyanis óra alatt nem igazán lehet hordani. Bal szeme, amiben a Démon szeme volt, csukva tartotta és elgondolkozott Kikio-n.

- Vajon miért mutogatja csak úgy a Démon szemét? Meg akarja mutatni a világnak, hogy milyen képessége van? Nem. Csak egy hülye akarja felfedni kilétét..... Vagy talán úgy gondolja, hogy nem szükséges takargatnia, mert úgyse tud senki a Démon-okról. De talán az is lehet, hogy nem tud semmit Kikio, saját erejéről. -Hiroshi fejében egyre több gondolat volt. Végén rájött arra, hogy nem tud semmit meg a dologról anélkül, hogy utána járna. Ha megkérdezni Kikio-t a dologról, az nem lenne jó több okból is. Először is, azért mert ha nem tud semmit Kikio saját szeme erejéről, akkor a lány elkezdene nyomozni szeme képessége után. Másodszor pedig, ha tud mindent Kikio saját képességéről, akkor úgyse mondja el, ráadásul azt is kiveheti, hogy Hiroshinak is van ilyen ereje. Ha a barátnőjét (Akane-re célzott), vagy ikerhúgát kérdezné akkor az ugyanolyan, mintha magát Kikio-t kérdezné, hiszen úgyis elmondják Kikio-nak. Legszívesebben kiolvasná a fejéből, a választ, de ez akkor lehetetlenné vált, amikor Kikio megkapta a Démon szemet, ugyanis nem tud olyan ember fejében olvasni, aki birtokában áll a Démon-ok erejével. Hiroshi addig törte fejét, míg az meg nem fájdult. Kikio körbe nézett az osztályon, mert nagyon unta a földrajz tanár monológját. Ekkor vette észre, hogy Hiroshi csukva tartja bal szemét. Szünetben Kikio megkérdezte Akane-t erről a dologról.

- Akane-san, lenne egy kérdésem! Hiroshi-nak... csukva volt a bal szeme órán. Miért? -Tette föl kérdését Kikio kicsit bizonytalanul.

- Jah... Mindenki tudja, hogy Hiroshi megvakult bal szemére kiskorában. Nem nagyon szeret beszélni róla. Azért hord napszemüveget, hogy kevesebb ember tudja ezt. -Mondta Akane a folyosón, mely most fülsüketítően hangos volt. Ugyanis ilyenkor mindenki a folyosókon járkál. Kikio-nak furdalt a lelkiismerete. Ő is elvesztette a jobb szemét, de ő kapott helyette egy újat. Nagyon rosszul érezte magát.

    A nap többi részén Kikio nem mert Hiroshi-val beszélni, legszívesebben nem is találkozna vele, annyira rosszul érezte magát. Hiroshi pedig nem nagyon tudott meg semmit Kikio-ról és szeméről.

    Ebédnél Kikio, Miya, Abumi és Sayuri egy asztalnál ültek. Daisetsu és Wataru is odamentek, hisz mindig megismerkednek az új lányokkal. Hiroshi gondolta oda megy ő is, hátha ki tud deríteni valamit. Takashi és persze a csaja Sango is csatlakoztak a társasághoz. Daisetsu és Wataru éppen a bemutatkozásuknál tartottak.

- Hali mindenkinek! Gokai Daisetsu vagyok. A haverom meg Jenei Wataru.

- Ti tényleg ikrek vagytok? -Kérdezte meg csodálkozva Wataru Miya-ra és Kikio-ra célozva, mert egyáltalán nem hasonlítanak egymásra, se külsőleg se belsőleg.

- Aham. - Mondta ez ebédjét lenyelve Kikio.

- És neked meg mi van a szemeddel? -Kérdezte meg végül Takashi azt a dolgot, amit már mindenki meg akart kérdezni Kikio-tól. Hiroshi az extra sötét napszemüvegén át kinyitotta bal szemét. Démon szeme célpontja Kikio, Miya és Akane volt.

- Jah.... hát... én így....születtem. -Hazudta Kikio.  Hiroshi ebből semmit nem tudott leszűrni több okból sem. Először is, azért nem tudott leszűrni ebből semmit, mert valamely furcsa okból nem látott bele Miya fejébe. Másodszor pedig azért, mert Akane arcán csodálkozás ült ki. Hiroshi tudta, hogy Akane nem mindig így látta Kikio-t hiszen akkor még nem volt neki Démon szeme. Ebből semmit nem tudott leszűrni Kikio-val kapcsolatban, de Miya-val kapcsolatban igen. Visszahúzódó.... kerüli a feltűnést....nem lehet olvasni a fejében. Vajon neki is abnormális képessége lenne?

- Vajon Kikio miért mondta azt, hogy így született? Tételezzük fel, hogy tudja a Szeme képességét. Akkor ugyebár nem akarja bevallani. De ha nem tudja, hogy titokzatos ereje van, akkor miért mondta? Így egyszerűbb volt elmondani a többieknek, hiszen vagy ő se érti igazából, hogy hogy van ilyen szeme? Vagy nem hinnének neki olyan dumát adtak be neki? -Gondolkodott Hiroshi reménytelenül. Ekkor rá jött valamire. Egy abszurd, mégis zseniális ötletre. Ha bedumáltak Kikio-nak valamit, amit nem értett, akkor meg az a valaki csakis egy Gyorin lehetett (Démon-ok mielőtt eltűntek volna a földről, embereknek adtak képességükből, hogy segítsenek nekik visszatérni a földre, ezek a Gyorin-ok). Ez a Gyorin biztos az emberek megtévesztésére vagy.... Elhitette Kikio-val, Miya-val és apjukkal, hogy Kikio szeme.... Elhitetett velük valamit. Ez elég esélytelen gondolat volt, de Hiroshi nem tudott más magyarázatot adni arra, hogy Kikio, ha nem tudja képességét, akkor mit tud, hogyan lett neki ilyen szeme. Hiroshi tehetetlennek érezte magát. Ez a Gyorin-os gondolat sem volt valami jó.

    Következő órán Akane végig Kikio-ról gondolkozott. Nem tudta, hogy miért mondta azt, hogy így született. Bár tény, hogy elég furcsa lett volna azt mondani a többieknek, hogy kitaláltak egy mechanikus szemet. Elhatározta, hogy szünetben megkérdezi az okát.

- Hé, Kikio-san. -Kezdte el a beszélgetést Akane.

- Tudom, tudom. Bocsánat. Nyilván kíváncsi vagy, hogy miért hazudtam nekik meg persze neked. Köszönöm, hogy nem árultál el. - Hálálkodott Kikio. Hiroshi látta, hogy a lányok (Kikio, Miya és Akane) sugdolóznak. Meg akarta tudni, hogy miről beszélnek. Démon szemét kinyitotta és rájuk nézett. Tudott a szeme segítségével szájról olvasni.

- Hát igen. Szóval miért mondtad azt, hogy így születtél?

- Mert nagyon rosszul érzem magam amiatt, hogy nekem van szemem, Hiroshi-nak meg nincs. -Mondta sóhajtva Kikio. Hiroshi nem értette. Mi az, hogy: "Nekem van szemem, Hiroshi-nak meg nincs." Elgondolkodott rajta, de nem jutott semmire.

- Ó. Értem. -Mondta sóhajtva Akane.

    A suliban semmi érdekes dolog nem történ ezután. Hiroshi, Takashi, Sango, Sayuri, Miya, Kikio, Akane és a három fiú akiről Akane azt mondta, hogy buli és diszkó mániások: Miho Yuzuru, Gensho Tatsuki és Rinnen Kaito együtt mentek hazafelé.

- Nem akar senki se eljönni a bulimra? Most lesz vasárnap 7-től, kb.... nem is tudom meddig. -Szólalt meg Yuzuru.

- Tudod, hogy mi ott leszünk. -Mondta Kaito saját magára és Tatsuki-ra célozva.

- Mi is ott leszünk. -Mondta Sango Takashi nevében is.

- Jól fog esni egy kis bulizás, szóval én is ott leszek. -Mondta Sayuri izgatottan. Hiroshi-nak eszébe jutott Kikio mondata. "Nekem van szemem, Hiroshinak meg nincs." Még mindig nem értette.

- Kikio-san, Miya-san? Ott lesztek? Újoncokat is fogadunk buliba. -Kérdezte meg a lányokat a buli szervező, Miho Yuzuru.

- Ott leszünk. -Mondta Miya. Legalább addig sem Denis fog járni az eszében. Hiroshi rájött Kikio mondatára. Kikio elvesztette a szemét, de kapott helyette másikat. Kikio úgy tudja, hogy Hiroshi elvesztette a szemét egy balesetben. -Én hülye! Túlbonyolítottam a dolgot. Hogy jönne ide a Démon szem, hiszen Akane értette amit Kikio mondd. Még jó, hogy nem értettem Kikio mondatát. -Gondolta Hiroshi.

- Hiroshi-kun? -Kérdezte Kaito.

- Mi? -Hiroshi nem tudta miről van szó.

- Eljössz Yuzuru bulijára? -Kérdezte Tatsuki.

- Jah... ööö.... nem tudok. Bátyámat látogatom meg vasárnap. -Hazudta Hiroshi. Most volt elég dolga és amúgy sincs most bulizós kedvében.

    Yuzuru, Kaito és Tatsuki elváltak a csoporttól. Izgatottan mesélt Sayuri valamit a többieknek. Hamarosan ő is elvált tőlük. Takashi és Sango is elvált egy idő után a megcsonkított csapattól. Hiroshi inkább Takashi-val tartott, bár arra felé gyorsabb lett volna amerre Kikio-ék mennek. Most inkább nem marad hármasban a Narakatsu lányokkal.

    Kikio ahogy tervezte megnézte az e-mail-jeit. Ott is volt a várva várt e-mail Sophitól:

 

Szia Kikio!

Hogy vagy? Milyen az új suli, na meg a tanárok? Apukátok megkapta az állást?

Milyen újra látni a csodálatos Japán-t? Nagyon irigyellek!

 

A buli fergeteges volt. Kár, hogy nem lehettél ott. Annyit dolgoztál érte.

Kiderült, hogy Xavier jobb pasi, mint gondoltam.

 Dimitri meg VALAMELY FURCSA OKBÓ XD nem jött el! Gyönyörű jobb horog volt!

Denis egész végig le volt törve. El se akart jönni a buliba, nekem kellett rábeszélnem!

Nagyon maga alatt van! Gondolom Miya is. Szegényke.

Üzenj vissza!

Üdv! Sophi

 

    Kikio leírta a Japánba tartott utazást, Miya bánatát, Akane-val való találkozást, Apja sikeres munkahelyét, Hiroshi-t és vele szembeni bánatát. Szólt Miya-nak, hogy megjött az e-mail Sophi-tól. Miya rögtön megnézte. Nagyon boldog volt, hogy barátnője, ilyen jól szórakozott, de amint a Denis-es rész jött rögtök elsírta magát. Az után látta, hogy Denis írt is neki egy levelet.

Szia Miya!

Hogy vagy? Milyenek az osztálytársak? Milyen visszalátni újra Japán-t?

Miya! Hiányzol! Nagyon szeretlek! Légy jó!

Denis

    Denis nem bírta hosszabbra írni, mert ő ugyanúgy reagált, mint Miya, azzal a különbséggel, hogy ő írta, Miya meg olvasta. Miya úgy gondolta, hogy ha az sírás volt, amit akkor csinált, mielőtt elolvasta a levelet, akkor ezt nem tudta mi. Olyan nagy bánatot érzett, mint még soha. Miya egy kedves, aranyos, vidám ember volt mindig. Energikus volt és boldog. Ezek a jelzők most nem voltak mondhatók rá.

*

    Másnap Miya jobban le volt törve, mint eddig. Mikor meglátta Takashi-t és Sango-t együtt, akkor mindig a sírás határán volt, de a könnyeket nem tudta elkerülni. Kikio Hiroshi-t mindenáron el akarta kerülni, de ez sajnos lehetetlen volt, mivel egy osztályba járnak. Kikio-nak megállt a szívverése, mikor tesi órán párokba osztották be a tanulókat és őt Hiroshi-val osztották be. Először váltófutás, azután kislabda hajítás, aztán pedig labdajáték. Hiroshi észrevette, hogy Kikio néhány alap képessége már kibontakozott (Vannak olyan képességek, melyek (ha birtokában állsz a Démon szemmel) egy idő után magától kibontakoznak. Ilyenek például a gyorsaság, intelligencia, állóképesség, erő). Kikio még nem rendelkezett mindegyik képességgel még.

    A következő óra történelem volt, de addig volt még egy kis szünetük. Hiroshi és Takashi a meleg, napsütötte udvaron járkáltak és beszélgettek.

- Hallod! Olyan hírem van számodra. -Mondta lelkesen Takashi. Fülig vigyorgott és nagyon boldog volt. Hiroshi ki tudta venni ebből az arckifejezésből, hogy valami abszurd dologról van szó.

- Mondjad. -Mondta Hiroshi, bár nem olyan lelkesen beszélt, mint barátja.

- Tegnap Sango nálunk volt este és mi....

- Na, jó. A többi nem érdekel engem azt hiszem. - Vágta félbe gyorsan Takashi történetét. Hiroshi valami másra számított.

- Nagyon király csaj. -Mondta még mindig vigyorogva Takashi.

- Akkor is ilyen jó csaj lenne, ha ... nem történt volna az meg? Na, mindegy. Ugye volt időd történelmet is tanulni? -Kételkedett Hiroshi abban, hogy a válasz "igen" lesz.

- Írunk? Ma? Most? -Takashi szája most ámulatot tükrözött.

- Nem. Nem írunk. -Takashi megkönnyebbült, bár ezt kicsit elhamarkodta -Felelünk.

- Ó banyek. Na, mindegy. Majd meghúzom magam, akkor nem vesz észre. -Gondolkodott hangosan Takashi.

- Amúgy te miért nem szedsz föl valami jó bigét? -Kérdezte immár megint azzal az undorító vigyorral az arcán Takashi.

- Te most hülyéskedsz? -Hüledezett Hiroshi -Amúgy sem érek rá mostanában csajozni. Az életem túl bonyolult most ahhoz, hogy csajozzak.

Csöngő szó hallatszott. A terem felé menet még váltott egy szót Takashi Hiroshi-val.

- Te tudod.

A történelem tanár becsörtetett a terembe. A naplót ledobta az asztalra, de nem ült le.

- A mai óra két részre lesz osztva. Az első felében összefoglaló kérdésekkel foglak benneteket bombázni, természetesen jegyre. -Mondta a történelem tanár- A másik felében meg párokba osztalak benneteket és úgy kell kitölteni a feladatlapot, természetesen azt is jegyre. Lehet használni füzetet, könyvet, történelmi atlaszt.

Kikio imádkozott, hogy ne Hiroshi-val osszák be őt. Még azt se bánná, ha egy degenerált lenne a párja.

- Jól van. Akkor kezdjük a felelést. -Mondta a tanár. A teremben síri csönd honolt. Elővett egy füzetet melyen tetőtől-talpig írások voltak.

Azon voltak a kérdések.

-  Ókor....... Mit tudsz Mezopotámiáról? -A tanár nem nézett föl. A naplót böngészte, hogy ki kapja ezt a kérdést.

- Kuzou Reiko.

- Ő hiányzik. Már három napja. Azt hallottam beteg. -Mondta Akane, majd oda súgta Kikio-nak és Miya-nak.

-  Ő volt az, akit nem tudtam bemutatni nektek.

-  Ó. Milyen kár. Ez esetben Terumitsu Takashi-ra esik a választásom. -Mondta a történelem tanár. Takashi úgy meredt előre, mintha gyomorszájon rúgták volna.

- Nos? Mit tud Mezopotámiáról?

- Hát... Gakuya-sensei.....Én.... nem igazán tanultam mára.

- Nocsak. És miért nem? Mi volt olyan fontos, ami háttérbe szorította a tanulást?

- Hát.... Csak... kiment a fejemből, hogy ma írunk.....vagyis felelünk.

- Hmmm... Egyes. Következő órán feleltetem. Ezt ne feledje el.

A többi tanuló mind jól felmondta (4-esre vagy 5-ösre). A óra egyik fele véget ért.

- Jól van. Párokba osztalak benneteket. -Kikio most már kész volt idegileg.

- Endo Manami Jenei Wataru-val. Rinnen Kaito Lien Fumie-val. Shinne Kumiko Piroin Baku-val. Hion Kazuma Dante Rin-nel.... -Mindenegyes név után Kikio egyre jobban kivolt idegileg.

- ....Gokai Daisetsu Guru Natsuki-val. Miho Yuzuru Fumeri Sango-val. Horokoshi Sayuri Orono Katsumi-val....  -Fogynak a tanulók és Hiroshi meg ő még mindig bent vannak.

- .... Kengi Akane Gokai Daisetsu-val. Narakatsu Kikio.... -Kikio-nak megállt a szíve hirtelen. Nem kapott levegőt és izzadott.

- ....Yousuke Hiroshi-val... - Kikio beleverte a fejét a padba.

- Miért pont ő?

    Kikio mindig zavarba jött mikor Hiroshi hozzászólt, ami most elég gyakran volt, mivel egy csoportban vannak. Kikio a feladatra se tudott koncentrálni, így Hiroshi-nak nagyjából egyedül kellet megcsinálnia.

- Inkább egyest kapnék, minthogy ő legyen a párom. -Gondolta bánatában Kikio. A következő óra lyukas óra volt. Mindenki a következő órára tanult, mivel témazárót írnak bioszból, így Kikio két órára megszabadult Hiroshi-tól. Biológia után magyar óra jött. Abból nem volt csoportmunka. De helyette egy sokkal rosszabb dolog történt. A tanárnő minden gyereket átültetett a helyéről. Hiroshi Kikio mellé került. Kikio-t annyira eltöltötte a döbbenet, hogy még tiltakozni sem tudott (bár nem sok sikere lett volna, ha azt mondja a tanárnak, hogy nem akar Hiroshi mellett ülni). Ebédnél Hiroshi Kikio mellé ült. Kikio azt mondta, hogy nem éhes, azért hogy ne kelljen Hiroshi-val egy asztalnál ülnie.

- Te nem vagy éhes? Kikio rosszul vagy? Mindig halom számra eszed magad. -Mondta a folyosón járkálva Akane.

- Tudod, hogy milyen pocsékul érzem magam mikor Hiroshi-val találkozom. -Felelte Kikio -Olyan rossz, hogy ő nem kapott új szemet.

- De te elvileg azért kaptál, mert belehaltál volna. -Mondta elmélázva Akane.

 Hiroshi még egész nap Kikio mellett volt. Kikio tudta, hogy csak kedves akar lenni, de őt dühíti. Már teljesen kijött a sodrából. Nem tudta mi tévő legyen. Inkább egy másik útvonalon ment. Hiroshi elszakadt a többiektől, hogy Kikio-val tartson.

- Egyedül akarok lenni.

- Nyugi csak segíteni akarok. Olyan helyet akartam találni, ahol nincsenek ott a többiek. De te ezt most nagyon szépen megoldottad.

- Miről akarsz beszélni velem?

- A szemedről. Tudom, hogy hazudtál mikor azt mondtad. Hogy így születtél. Egyrészt onnan, mert nagyon rosszul hazudsz. Másrészről meg onnan, hogy Akane arckifejezése elárulta.

- Hát igen. -Mondta mélabúsan Kikio.

- Szóval mi az igazság? Elmondod nekem?

Kikio egyrészt (nem tudta miért) el akarta mondani neki, de félt, hogy mit szól hozzá Hiroshi.

- Na, mondd el nyugodtan. Tőlem nem tudja meg senki. Vagy tőlem akarod titkolni?

- Dühös leszel, ha elmondom.

- Olyan embernek ismersz?

- Jól van..... Hát én.............Elvesztettem a bal szemem, mikor Japánba jöttünk. Lezuhant a repülő. Az orvos azt mondta meghaltam volna, ha..... ha nem adta volna nekem ezt a szemet. Ez egy mechanikai szem. A tudósok fejlesztették ki erre a célra.

- Megvagy. Tényleg rosszul hazudsz. Most már biztos, hogy tudsz a Démon szemről. A taktikám bevált. Direkt úgy intéztem mindent az erőmmel, hogy egymás társaságában legyünk. Légy közel a barátaidhoz, de az ellenségeidhez még közelebb. -Gondolta Hiroshi.

- Emiatt kéne haragudnom? Örülök, hogy neked van pótszemed....vagy mid. Amúgy meg én már megszoktam, hogy csak egy szemem van. -Hazudta Hiroshi.

- És te.... Hogy vesztetted el...a szemed?

- Ez én történetem egy szomorú história. Úgy emlékszem rá, mintha csak tegnap lett volna, pedig már vagy 10 éve, hogy megtörtént.

Hosszú csönd következett. Hiroshi bánatosan meredt a földre.

- 5 éves voltam mikor apám meghalt. Éppen a munkahelyéről jött haza este, mikor valaki elrabolta minden vagyonát, és az után megölte. Attól az estétől anyám megváltozott. Piálni kezdett. Egyszer a sok piától kidőlt és.....én neki estem az ajtón lévő ablaknak. Az ablak betört és az egyik szilánk a szememet megvakította.

Itt egy kis csönd keletkezett. Az egyetlen hazugság, ami történetében az volt, hogy megvakult. Apja tényleg meghalt és anyja piálni kezdett. Azóta nagyszüleivel él.

- Te vagy az egyetlen, akinek ezt elmondtam. Tudod miért?

- Nem. -Mondta szomorúan Kikio.

- Azért, mert te vagy az egyetlen, aki el tudja képzelni, milyen szörnyű, ha elveszted egyik szülődet, vagy akár a szemedet.

*

    Eljött a csütörtöki nap. Ez volt az utolsó esélye Hiroshi-nak, hogy adatot szerezzen a másnap hajnalban megtartott találkozó előtt. Hiroshi azonban tegnap délután elvégezte feladatát. Kikio, azzal a szörnyű kifogással, hogy beültettek neki egy tudósok kreálta mechanikai szemet, árulta el magát, hogy ismeri a szeme képességét.

    Kikio a tegnapi beszélgetés után még rosszabbul érezte magát. Már sajnálni is kezdte Hiroshi-t, pedig ő nem olyan fajta. Kikio barátkozott Hiroshi-val. Nem tudta miért, de úgy érezte tartozik neki ennyivel, miután elmondta Hiroshi neki a féltve őrzött titkát, a múltját.

    Az 2. óra után Sayuri és Akane egy női magazint olvasgatott. Azután egyszer csak fölsikoltott.

- Úristen. Itt fog föllépni. A parkban. Úristen. -Közölte elég világosan a hírt Akane Miya-nak és Kikio-nak.

- Kicsoda? -Érdeklődött Kikio.

- Az Aka Banshou. -Mondta ki végül izgalmában Sayuri. Az Aka Banshou egy fiúkból álló együttes volt. Az Aka Banshou jelentése: Vörös Alkony.

- Az Aka Banshou. Mindig is  meg akartam nézni őket koncerten, de sohasem sikerült. Mikor itt léptek föl, akkor éppen Franciaországba kellett mennünk. -Reagált az örömhírre Miya. Most volt először boldog a héten és most történt először olyan dolog itt, ami érdekelte.

- Én már három koncertet láttam. Egyet itt Kioto-ban, akkor mikor elmentetek Franciaországba, azután Tokio-ban, azután pedig Okoyama-ban. -Mondta izgatottan Akane.

- Én négyet. Itt Kioto-ban, meg Tokio-ban. Együtt mentünk Akane. Nem emlékszel? Aztán még láttam a koncertjüket Matsuyama-ban meg Nagasaki-ban. Nagasaki-ban volt a legjobb koncertjük. Mondjuk, elég messze is van innen. -Mesélte Sayuri. Hiroshi, Takashi és Sango csatlakoztak hozzájuk.

- Mit csináltok? -Érdeklődött Takashi.

- Idejön Kioto-ba az Aka Banshou. Itt koncerteznek majd a parkban. -Osztotta meg velük a hírt Sayuri.

- Az Aka Banshou? Éljen eddig csak három koncertjüket láttam. Itt, meg Tokio-ban veletek, azután nővéremmel megnéztük a Miyazaki-ban tartott koncertjüket. -Örvendezett velük Sango.

- Úristen. Ti szeretitek ezt az együttest? Hogy néznek már ki ezek és milyen szar számaik vannak már?! Hány éves ez? -Fintorgott Takashi.

- 17 éves mind és baromi jó hangjuk van. Csak irigykedsz mi Takashi? Amúgy szerintem ez a legjobb énekes banda a világon. -Mondta Miya.

- Ízlések és pofonok. Mindenkinek más az ízlése. -Mondta Hiroshi.

- Azt ne mondd, hogy neked is bejön ez a.....együttes! -Mondta indulatosan Takashi. Nem akart csúnyát mondani.

- Nem, nem tetszik. Én csak azt mondtam, hogy ne gúnyold le azt az együttest, mert ők se fikázzák le a hülye HC-s zenéidet.

- Mi van? Csak nem a jövendőbelimet istenítitek. -Mondta egy gúnyos hang Kikio háta mögött. Kikio azonnal hátra fordult. Mintha 4 Dimitri nézne rá. Ők voltak azok akiket Akane lánybandának értett.

- Álmodik a nyomor!  Mikor leszel te ilyen sunyi pofával Sei csaja?! -Mondta gúnyosan Kikio.

- A kis újonc lesunyizta a képem? Hát úgy tűnik, nem tudod mi itt a rendszer....

- De. De tudom mi a rendszer. Befogod a pofád, ha senki nem kérdezett. -Vágott Kikio Natsuki mondatába.

- Fesztivált akarsz itt csapni te kis csitri? -Kérdezte Katsumi.

- Egy: ti jöttetek ide. Kettő: Ne nevezz annak, ami nem vagyok.

- Szóval nem tartod magad csitrinek? Mit szólsz a kurvához.

- Ennyire jól tükröződik Hiroshi napszemüvege? Menjetek vissza a sarokba, a kurvák úgy is a sarkon vannak. -Mondta gúnyosan Kikio. Sayuri, Sango és Akane nevettek. Hiroshi vigyorgott, Takashi meg hangosan fölröhögött. Most szólalt meg a lánybanda leghülyébb tagja. Ez a beszólásán is látszott.

- Mi nem vagyunk kurvák. Te vagy az. Ha nem lennél az honnan tudnál ennyi mindent a kurvákról?

- Onnan, hogy most éppen négy is előttem áll. -Vágott vissza Kikio.

Ekkor bejött a tanár és a helyére parancsolt mindenkit.

    A nap többi részében semmi érdekes nem volt, egészen a hazafelé tartó útig. Hiroshi-nak földbe gyökerezett a lába, mikor meglátta azt....

 

 

Fojtatjuk!!!!!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tivcsi1994@gmail.com

(Tivcsi, 2010.03.02 20:07)

lécci egy mailt dobjon valaki ha meglesz a folytatás

tivcsi1994@gmail.com

(Tivcsi, 2010.03.02 20:06)

őőő ennek mikor lesz folytatása? eddig érdekes a sztori, ebböl a sztoribol akár még animét is lehetne csinálni, megérné!